Community versus National Financing - How to achieve a sustainable agricultural policy?

Is the Common Agricultural Policy unsustainable? Is agricultural spending a major distorting factor in the EU economy and an obstacle to the implementation of the Lisbon agenda? To answer these complex questions, detailed analysis is required along the following lines of thought: 1. Exploration of factors justifying Community level intervention. – Is the ’theory of decentralization’ applicable to budgetary issues and the common agricultural policy? Our hypothesis suggests that it is. 2. Assessing CAP as it currently exists, including its ability to generate public goods at the level of the Community (multifunctional elements which are indeed cross-border externalities) and its ability to create added value at the level of the Community. 3. Making an attempt to redefine the Community’s agricultural policy by identifying goals which can be achieved more effectively at the supranational level rather than by involving secondary levels of decision making. – Making an attempt to outline a Common Rural Policy, a new policy intended to promote the creation of public goods required by the society by means of targeted and decoupled economic policy measures. The concept of the new policy – a new policy requiring both national and Community funding – is in line with the requirements of sustainable development, i.e. sustainable agricultural activities such as sustainable land use, food and feed production, biofuels, forestry and fishing. Additionally, the new policy we outlined may also be an effective approach to meeting challenges arising from globalisation, trade liberalization, climate change and structural reform issues. ----------------------------------------- Fenntarthatatlan a Közös Agrárpolitika? Torzítják a mezÅ‘gazdasági kiadások az EU gazdaságá¬nak fejlÅ‘dését, gátolják a Lisszaboni stratégia végrehajtását? Ezekre a bonyolult kérdésekre a követ¬kezÅ‘ pontok részletes elemzésével adhatjuk meg a választ: 1. A közösségi szintű beavatkozást igazoló tényezÅ‘k feltárása, rendszerezése. – Alkalmazható a „decentralizációs elmélet†a költségvetési kérdések, illetve a közös agrárpolitika vonatkozásában? Hipotézisünk szerint: igen. 2. A KAP értékelése – figyelembe véve az EU-szintű közjavak (a multifunkcionális elemek va-lóban határokon átnyúló externalitások) és EU-szintű hozzáadott érték előállítására vonatkozó képességet. 3. Kísérlet az EU agrárpolitikájának átalakítására annak segítségével, hogy felmérjük, mely cél-kitűzések valósíthatóak meg eredményesebben szupranacionális szinten, és nem pedig másodla¬gos döntési szintek bevonásával. – Kísérlet a Közös Vidékpolitika körvonalazására, amely új poli¬tika célzott és szétválasztott szakpolitikai intézkedések segítségével járul hozzá a társadalom által megkívánt közjavak előállításához. Az új politika koncepciója – annak az új politikának a koncepciója, amely mind nemzeti mind Kö¬zösségi szintű finanszírozást is igényel – összhangban van a fenntartható fejlÅ‘dés – azaz a fenntart¬ható mezÅ‘gazdasági tevékenységek: fenntartható földhasználat, élelmiszer- és takarmány-előál¬lítás, bioüzemanyag, erdészet és halászat – követelményeivel. Továbbá az általunk felvázolt új po¬litika megfelelÅ‘en kezelheti a globalizációval, kereskedelem-liberalizációval, klímaváltozással és strukturális reformmal kapcsolatos kihívásokat.public goods, fiscal federalism, new agricultural policy, közjavak, fiskális föderalizmus, új agrárpolitika, Agricultural and Food Policy, Agricultural Finance,

CAP versus Rural Policy Challenges, Paradigm change

Rural development in the European Union has to face several challenges. Negative effects of old and new challenges (if these challenges are not faced effectively) might enhance and accelerate those processes that are taking place slowly for the present but that are definitely irreversible. On the basis of sector-specific approach problems related to agriculture should be focused on. It has to be, however, highlighted that there is an ongoing paradigm change: there is a shift from the agricultural policy aiming at food self sufficiency and income parity towards a sustainable rural policy with spatial focus. The shift itself is considered a continuous challenge, too. The following questions as objectives of the paper arise: - Are there policy instruments that could accelerate the paradigm change, enhance the spread of ―new rural economies‖? - What is the relation between the priorities of the rural development in the European Union and the spatial (or territorial) approach? - Is there a way to create such an agricultural policy which itself is able to face more effectively the new rural challenges? - At which level should be found the solutions to problems including finding the necessary financial resources – national or Community level? In what way could be reallocated the necessary resources of an integrated rural policy? The paper intends to analyze and systematize the challenges facing the rural economy/rural development both from the point of view of sectoral and territorial approach. It is aimed at analyzing and assessing adequate policy instruments and justified financial tools which could strengthen the integrated rural policy. The authors apply the theory of new rural paradigm, new rural economy, the concept of multifunctional agriculture, European added value and common rural policy.common agricultural policy, new rural paradigm, European added value, Agricultural and Food Policy, Community/Rural/Urban Development, Q01, Q18, Q28, Q57,

Transformational Crisis, Transformational Depression, The Changing Agriculture The Hungarian Case

Using the expression transformational crisis invented by János Kornai and used for the whole national economy the paper intends to define the common characteristics of this transformational crisis evolved in the countries concerned. Besides the paper tries to define and interpret this expression in sector approach just as to further develop it in consideration of agriculture. The eastern enlargement of the EU is considered to be different from the former enlargements when it came to the accession of countries with comparatively consolidated agricultural structure and increasing agricultural output. In Hungary the very source of possible difficulties is to be seeked in the transformational depression. Due to the transformational depression the EU-adaptation led to difficulties in the short run and could lead to difficulties in the long run.transformational crisis, transformational depression, EU-adaptation in the agricultural sector, Agricultural and Food Policy,

COMMON FINANCING FOR AGRICULTURAL POLICY BUDGETARY QUESTIONS

Can we agree fully with the statement, that “agricultural spending is a major distorting factor in the EU economy and a distinct obstacle to the Lisbon agenda’s implementation”? (Gros, 2008) Is it without question that Europe’s agriculture is in position to become sustainable and competitive without certain kind of common policy with no Community financing? Is it unambiguous in every respect, that the challenges facing the sector – globalization, trade liberalization, climate change, water management, Lisbon process, enlargement, changing preferences – could be answered at national level utilizing exclusively national financial sources? The answers to these questions are complex. So the purpose of the paper is multiple: - Exploration of factors justifying community level intervention. – Could be applied the bottom line of the “decentralization theorem” to budgetary questions and needs of the agricultural policy? According to our hypothesis the answer is considered yes. - Assessing present CAP - taking into account its ability to provide EU wide public goods (multifunctional elements serve in deed significant cross-border externalities) and to create EU value added. - Making an attempt to redefine EU’s agricultural policy through exploring objectives having a greater impact by being implemented at the supranational level and not at other secondary decision levels. – Making an attempt to outline a Common Rural Policy, a policy promoting the provision of public goods required by the society by means of targeted and decoupled economic policy measures. In order to attain the objectives of the paper we apply the theory of fiscal federalism, make analysis on EU public finances in a broader context.public goods, fiscal federalism, a new agricultural policy, Agricultural and Food Policy, Public Economics, Q14, Q18, H41,

Economic Growth and Convergence in the European Union

In the convergence programme approved by the Hungarian government in September 2006, the "overriding objective" was to promote real convergence. This paper analyses the problems surrounding real convergence, in light of the broader correlations of economic growth relying heavily on the results of econometric reviews designed to explore medium and long-term potential growth and the factors that influence it.economic growth, real convergence, econometric review

AZ INTEGRÃLT IGAZGATÃSI ÉS ELLENÅRZÉSI RENDSZER HATÉKONYSÃGA AZ EU-BAN

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikára fordított kiadásainak szabálytalanul és jogtalanul kifizetett (4000 euró feletti) tételeit a tagállamok kötelesek jelenteni az EU Bizottságának. Az EU SzámvevÅ‘széke által legutóbb elkészített külön je-lentés alapján az 1971 és 2002 között megállapított szabálytalan kifizetések visz-szafizetési folyamata az összeg 75%-át érintÅ‘ mértékben még mindig „függÅ‘ben†van. A kérdés jelenleg az, hogy az 1992. évi reformot követÅ‘, a támogatási szer-kezetben dominánssá vált közvetlen támogatások kifizetései mennyire járulnak hozzá ehhez a helyzethez. A különbözÅ‘ támogatási formák részletes vizsgálata során megállapításra ke-rült, hogy az Integrált Igazgatási és EllenÅ‘rzési Rendszer ernyÅ‘je alá tartozó tá-mogatásokkal kapcsolatban viszonylag rendszertelenül tesznek jelentést a tagál-lamok. Ez azt jelenti, hogy az IIER hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcso-latos visszaélés jelentéktelen mértékű az egyéb szabálytalanul kifizetett támoga-tások mértékéhez képest. EttÅ‘l függetlenül, vagy épp ezen tény tudatában felme-rül a kérdés, hogy mennyire minÅ‘síthetÅ‘ hatékonynak az IIER, mely országok-ban, milyen területen vannak gyengébb pontok és azok mivel magyarázhatóak. A tanulmányban feldolgozott 3 év adatai alapján megállapítható, hogy bizo-nyos esetekben az országonkénti elemzés és nem az EU-15 szinten kiszámított összesített hibaszázalék a mérvadó. Ez részben annak köszönhetÅ‘, hogy eseten-ként egy-egy tagállamban (a többihez viszonyítva) rendkívül nagy számú ellen-Å‘rzést végeztek, ami olyan mértékben módosította az adott ország hibaszázalé-kát, amely EU-szinten jelentÅ‘s torzulást eredményezett. Részben pedig azzal magyarázható, hogy a hibaszázalék-értékek évrÅ‘l-évre és országról országra is nagy eltérést mutatnak, különösen az állati prémiumok tekintetében, melyeknél a következÅ‘ problémák merültek fel: • A valósnál több egyedre vonatkozó kérelmek benyújtása. • A takarmánytermÅ‘ területek méretének túlbecslése az állatsűrűségi fak-tor kiszámításánál. • A gazdasági regiszter hiánya. • A menedzsment hiányosságai. • A kötelezÅ‘ állatnyilvántartók, marhalevelek és fülkrotáliák használatá-nak hanyag kezelése. • A ténylegesen művelt területnél nagyobb területre szóló, illetve a jogosu-latlan területekre vonatkozó kérelemkitöltés. • A magasabb összegű támogatásban részesülÅ‘ növények feltüntetése. A vizsgált években a hibás kérelmek százalékos aránya az EU 15 átlagában – az összes benyújtásra került igénylések viszonylatában – a területalapú támoga-tásoknál 2-3-3%, az állati prémiumoknál 1-2-1,5% körül mozgott. Az ellenÅ‘rzött kérelmek számához viszonyítva a területalapú támogatásoknál 20-25-38%, illet-ve az állati prémiumoknál 10-14-12% volt ez az arány. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX EU member states are obliged to report to the EU Commission any irregular and unlawful payments (over 4,000 euro) from Common Agricultural Policy funds. Based on the most recently completed special report by the EU Audit Office, of all payments judged as irregular between 1971 and 2002, 75% of the total to be repaid is still outstanding. The current question is to what extent is this situation exacerbated by the payment of direct support, which since the 1992 re-form constitutes the predominant element in the support structure. It was determined during a detailed examination of the various forms of sup-port that member states rarely make such reports with respect to support falling under the umbrella of the Integrated Administration and Control System (IACS). This means that misuse of support falling within IACS’s sphere of authority is insignificant in comparison to the scale of other, irregular support payments. Despite this, or perhaps rather in the knowledge of this fact, the question arises: how effective is IACS, in which countries and in which areas are the weak points and how can these be explained? Based on three years of data utilised in this study it can be stated that in certain cases it is the country-specific analysis that is relevant and not the combined failure rate at EU-15 level. This is partly due to the fact that in some cases, member states conducted exceptionally extensive control checks (in comparison to other states), modifying that country’s failure rate to such an extent that it produced significant distortion at EU-15 level. It can also be explained in part by the fact that failure rate values show significant variance year on year and country by country, in particular with regard to livestock premiums, where the following problems presented themselves: • Submissions overstating the actual per head figures. • Overestimation of the extent of pasturage when calculating animal density. • Absence of the farm register. • Management inadequacies. • Negligent handling of compulsory livestock records, cattle licences and tagging. • Submissions based on larger areas than are actually being cultivated, that is, on ineligible areas. • Indication of plants that attract higher levels of support. The EU-15 average ratio of erroneous submissions in the years examined – in relation to total submissions – fluctuated around 2-3-3% for land-based support and 1-2-1.5% for livestock premiums. In relation to the submissions examined, the ratios were 20-25-38% for land-based support and 10-14-12% for livestock premiums.támogatás monitoring, IIER, hibás kérelmek aránya - monitoring of EU subsidies, IACS, rate of false application, Agricultural and Food Policy, Agricultural Finance,

THE COMMON AGRICULTURAL POLICY IN RELATION TO INSTITUTIONAL ECONOMICS

The EU’s Common Agricultural Policy (CAP) boasts such a unique system of aims and tools that it assumes and requires the presence of a serious, national institutional background for its implementation. However, if the necessary tools cannot – or can only partly – be utilised, due to an inadequate institutional framework, this endangers the achievement of the proposed aims. The agricultural policy can, therefore, only be fully executed within the appropriate institutional system. It is an important task to independently analyse the functioning of key elements of the EAGGF Guarantee Payments system responsible for a significant proportion of support: the Payment Agency, and the Integrated Administration and Control System, which is necessary for managing the predominantly direct payments from the Guarantee Department. Beyond this it is necessary that both should be studied in a wider context, in terms of the new institutional economics that draws attention to information deficiencies and transaction costs. The asymmetric nature of the information provided to Member States’ governments in relation to performing their delegated, payment-related tasks, requires a high level of monitoring, control and enforcement by Community institutions and the Commission. The deficiencies of shared management, which characterise the CAP may be seen as problems to be faced by both Old and New Member States and which can be handled by means of the principal-agent model. Regarding transaction costs our attention should primarily focus on policy-related transaction costs. This issue has been gaining in importance in the case of the ever-changing CAP of the past 13 years. One significant question is whether in the course of a given policy amendment the implementation of new measures will cost more or less than the previous ones, while another is where to set the trade-off between costs and precision (targeting)

AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER HATÉKONYSÁGA AZ EU-BAN

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikára fordított kiadásainak szabálytalanul és jogtalanul kifizetett (4000 euró feletti) tételeit a tagállamok kötelesek jelenteni az EU Bizottságának. Az EU Számvevőszéke által legutóbb elkészített külön je-lentés alapján az 1971 és 2002 között megállapított szabálytalan kifizetések visz-szafizetési folyamata az összeg 75%-át érintő mértékben még mindig „függőben” van. A kérdés jelenleg az, hogy az 1992. évi reformot követő, a támogatási szer-kezetben dominánssá vált közvetlen támogatások kifizetései mennyire járulnak hozzá ehhez a helyzethez. A különböző támogatási formák részletes vizsgálata során megállapításra ke-rült, hogy az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer ernyője alá tartozó tá-mogatásokkal kapcsolatban viszonylag rendszertelenül tesznek jelentést a tagál-lamok. Ez azt jelenti, hogy az IIER hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcso-latos visszaélés jelentéktelen mértékű az egyéb szabálytalanul kifizetett támoga-tások mértékéhez képest. Ettől függetlenül, vagy épp ezen tény tudatában felme-rül a kérdés, hogy mennyire minősíthető hatékonynak az IIER, mely országok-ban, milyen területen vannak gyengébb pontok és azok mivel magyarázhatóak. A tanulmányban feldolgozott 3 év adatai alapján megállapítható, hogy bizo-nyos esetekben az országonkénti elemzés és nem az EU-15 szinten kiszámított összesített hibaszázalék a mérvadó. Ez részben annak köszönhető, hogy eseten-ként egy-egy tagállamban (a többihez viszonyítva) rendkívül nagy számú ellen-őrzést végeztek, ami olyan mértékben módosította az adott ország hibaszázalé-kát, amely EU-szinten jelentős torzulást eredményezett. Részben pedig azzal magyarázható, hogy a hibaszázalék-értékek évről-évre és országról országra is nagy eltérést mutatnak, különösen az állati prémiumok tekintetében, melyeknél a következő problémák merültek fel: • A valósnál több egyedre vonatkozó kérelmek benyújtása. • A takarmánytermő területek méretének túlbecslése az állatsűrűségi fak-tor kiszámításánál. • A gazdasági regiszter hiánya. • A menedzsment hiányosságai. • A kötelező állatnyilvántartók, marhalevelek és fülkrotáliák használatá-nak hanyag kezelése. • A ténylegesen művelt területnél nagyobb területre szóló, illetve a jogosu-latlan területekre vonatkozó kérelemkitöltés. • A magasabb összegű támogatásban részesülő növények feltüntetése. A vizsgált években a hibás kérelmek százalékos aránya az EU 15 átlagában – az összes benyújtásra került igénylések viszonylatában – a területalapú támoga-tásoknál 2-3-3%, az állati prémiumoknál 1-2-1,5% körül mozgott. Az ellenőrzött kérelmek számához viszonyítva a területalapú támogatásoknál 20-25-38%, illet-ve az állati prémiumoknál 10-14-12% volt ez az arány. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX EU member states are obliged to report to the EU Commission any irregular and unlawful payments (over 4,000 euro) from Common Agricultural Policy funds. Based on the most recently completed special report by the EU Audit Office, of all payments judged as irregular between 1971 and 2002, 75% of the total to be repaid is still outstanding. The current question is to what extent is this situation exacerbated by the payment of direct support, which since the 1992 re-form constitutes the predominant element in the support structure. It was determined during a detailed examination of the various forms of sup-port that member states rarely make such reports with respect to support falling under the umbrella of the Integrated Administration and Control System (IACS). This means that misuse of support falling within IACS’s sphere of authority is insignificant in comparison to the scale of other, irregular support payments. Despite this, or perhaps rather in the knowledge of this fact, the question arises: how effective is IACS, in which countries and in which areas are the weak points and how can these be explained? Based on three years of data utilised in this study it can be stated that in certain cases it is the country-specific analysis that is relevant and not the combined failure rate at EU-15 level. This is partly due to the fact that in some cases, member states conducted exceptionally extensive control checks (in comparison to other states), modifying that country’s failure rate to such an extent that it produced significant distortion at EU-15 level. It can also be explained in part by the fact that failure rate values show significant variance year on year and country by country, in particular with regard to livestock premiums, where the following problems presented themselves: • Submissions overstating the actual per head figures. • Overestimation of the extent of pasturage when calculating animal density. • Absence of the farm register. • Management inadequacies. • Negligent handling of compulsory livestock records, cattle licences and tagging. • Submissions based on larger areas than are actually being cultivated, that is, on ineligible areas. • Indication of plants that attract higher levels of support. The EU-15 average ratio of erroneous submissions in the years examined – in relation to total submissions – fluctuated around 2-3-3% for land-based support and 1-2-1.5% for livestock premiums. In relation to the submissions examined, the ratios were 20-25-38% for land-based support and 10-14-12% for livestock premiums

Transformational Crisis, Transformational Depression, The Changing Agriculture The Hungarian Case

Using the expression "transformational crisis" invented by János Kornai and used for the whole national economy the paper intends to define the common characteristics of this transformational crisis evolved in the countries concerned. Besides the paper tries to define and interpret this expression in sector approach just as to further develop it in consideration of agriculture. The eastern enlargement of the EU is considered to be different from the former enlargements when it came to the accession of countries with comparatively consolidated agricultural structure and increasing agricultural output. In Hungary the very source of possible difficulties is to be seeked in the transformational depression. Due to the transformational depression the EU-adaptation led to difficulties in the short run and could lead to difficulties in the long run

Community versus National Financing - How to achieve a sustainable agricultural policy?

Is the Common Agricultural Policy unsustainable? Is agricultural spending a major distorting factor in the EU economy and an obstacle to the implementation of the Lisbon agenda? To answer these complex questions, detailed analysis is required along the following lines of thought: 1. Exploration of factors justifying Community level intervention. – Is the ’theory of decentralization’ applicable to budgetary issues and the common agricultural policy? Our hypothesis suggests that it is. 2. Assessing CAP as it currently exists, including its ability to generate public goods at the level of the Community (multifunctional elements which are indeed cross-border externalities) and its ability to create added value at the level of the Community. 3. Making an attempt to redefine the Community’s agricultural policy by identifying goals which can be achieved more effectively at the supranational level rather than by involving secondary levels of decision making. – Making an attempt to outline a Common Rural Policy, a new policy intended to promote the creation of public goods required by the society by means of targeted and decoupled economic policy measures. The concept of the new policy – a new policy requiring both national and Community funding – is in line with the requirements of sustainable development, i.e. sustainable agricultural activities such as sustainable land use, food and feed production, biofuels, forestry and fishing. Additionally, the new policy we outlined may also be an effective approach to meeting challenges arising from globalisation, trade liberalization, climate change and structural reform issues. ----------------------------------------- Fenntarthatatlan a Közös Agrárpolitika? Torzítják a mezőgazdasági kiadások az EU gazdaságá¬nak fejlődését, gátolják a Lisszaboni stratégia végrehajtását? Ezekre a bonyolult kérdésekre a követ¬kező pontok részletes elemzésével adhatjuk meg a választ: 1. A közösségi szintű beavatkozást igazoló tényezők feltárása, rendszerezése. – Alkalmazható a „decentralizációs elmélet” a költségvetési kérdések, illetve a közös agrárpolitika vonatkozásában? Hipotézisünk szerint: igen. 2. A KAP értékelése – figyelembe véve az EU-szintű közjavak (a multifunkcionális elemek va-lóban határokon átnyúló externalitások) és EU-szintű hozzáadott érték előállítására vonatkozó képességet. 3. Kísérlet az EU agrárpolitikájának átalakítására annak segítségével, hogy felmérjük, mely cél-kitűzések valósíthatóak meg eredményesebben szupranacionális szinten, és nem pedig másodla¬gos döntési szintek bevonásával. – Kísérlet a Közös Vidékpolitika körvonalazására, amely új poli¬tika célzott és szétválasztott szakpolitikai intézkedések segítségével járul hozzá a társadalom által megkívánt közjavak előállításához. Az új politika koncepciója – annak az új politikának a koncepciója, amely mind nemzeti mind Kö¬zösségi szintű finanszírozást is igényel – összhangban van a fenntartható fejlődés – azaz a fenntart¬ható mezőgazdasági tevékenységek: fenntartható földhasználat, élelmiszer- és takarmány-előál¬lítás, bioüzemanyag, erdészet és halászat – követelményeivel. Továbbá az általunk felvázolt új po¬litika megfelelően kezelheti a globalizációval, kereskedelem-liberalizációval, klímaváltozással és strukturális reformmal kapcsolatos kihívásokat